Filip Florian: Mint minden bagoly

Filip Florian 1968-ban született, és ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely még nagyon is emlékszik a diktatúrára, de már a szabad világban élte meg a felnőttkorát. Mint minden bagoly című kétszólamú regénye éppen ezt a kettősséget hozza játékba, hiszen a könyvben szereplő öregedő férfi az apja, a gyerekkorból már kilátszó, szeleburdi tanítvány az öccse lehetne. Ez a két világ ütközik szelíden, finom iróniával (mint előző könyvei, a Kisujjak és A király napjai bizonyították, Florian szelíd író) az új regényben. A mester nem rámenős, szinte észrevétlenül érzékeltet fontos dolgokat a fiúval. Olyan észrevétlenül, ahogy a baglyok bölcsek, akiket szintén Emil „mutat be” a kamasznak.

Demény Péter

Szemle a sajtóvisszhangból:– Demény Péter: Az irodalomnak mágikus tulajdonságokra kell szert tennie. Beszélgetés Filip Florian íróval. Helikon, 2016. január 12.

– Ferencz Zsolt: „Boldogok azok a napok, amikor sikerül megírnom egy fél oldalt”. Riport a könyvbemutatóról. Szabadság, 2016. június 10.

– Az Erdélyi Figyelő összeállítása a kötet kolozsvári bemutatójáról:

Filip Florian negyedik magyarul olvasható műve, bár nem mondható erős regénynek, szerethető olvasmány, hol szimpatikus, hol szomorú fordulatokkal. Szerethetősége abban is rejlik, hogy sorait a gyermekkor iránti nosztalgia úgy működteti, hogy ennek emlékezés általi életre keltése során az egyéni sors a familiaritás vonzásával hat, amennyiben az olvasó számára ismerősek a gyerekkori csínyek típusai (pénzérmék kicsempészése a templom kútjából, színielőadás tervezése stb.) vagy például az 1999-es napfogyatkozás alkalmával kibocsájtott romániai speciális bankjegyek.

— Codău Annamária (Mint minden emlékező. Helikon, 2017/23.)